Gépjármű kárrendezés folyamata

Kárbejelentés kötelező biztosítás alapján

Ha a balesetben vétlen fél voltunk, akkor a kárbejelentést a károkozó fél biztosítójánál kell kezdeményezni. Az autókár bejelentésére

károsultként 30 nap áll rendelkezésünkre. Ebben az esetben a kárrendezés a károkozó autós kötelező biztosítás terhére fog megtörténni. A kárrendezéshez szükséges, hogy a baleset helyszínén a károkozó és a károsult kitöltse a kék-sárga baleseti kárbejelentő nyomtatványt, s azon valamennyi adat pontosan szerepeljen. Ehhez ma már papírra sincs szükség, a hivatalos e-kárbejelenő mobiltelefon alkalmazás használata is elfogadott.

Kárrendezés casco biztosítás alapján

A balesetben vétkes fél casco biztosítás alapján tudja a biztosítóval saját autójában keletkezett kárát megtéríttetni. Ebben az esetben a kárbejelentést annál a biztosítónál tegye meg, amelynél a casco szerződését kötötte. Erre általában a casco biztosító 2 munkanapos kárbejelentési határidőt szab. A casco kárbejelentést online is megteheti.

Az autókárrendezés menete

Az autó kárbejelentés rögzítése után a biztosító először ellenőrzi, hogy van-e érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása a károkozó autónak és az díjjal rendezett-e, azaz az üzembentartó nem mulasztotta-e el befizetni az esedékes díjakat. Ha ez rendben van, akkor a biztosító kárszakértője, vagy szerződött kárfelmérő partnere 3-5 munkanapon belül felveszi a kapcsolatot a kárt szenvedett autóssal. A kárszakértő helyszíni szemle során az összes sérülést rögzíti a kárfelvételi jegyzőkönyv kitöltésével.

A kárszakértő a munka során összeveti a bejelentett eseményeket az autó vizsgálata során tapasztalt sérülésekkel. Megvizsgálja, hogy minden a bejelentésnek megfelelően történt-e. Mindezeket jegyzőkönyvben rögzíti.

A jegyzőkönyv alapján a biztosító kalkulációt készít arról, hogy szerintük a jármű javítása mennyibe fog kerülni. Megvizsgálják, hogy a javítási költségek ismeretében a javítás gazdaságos lehet-e. Ha gazdaságosan nem javítható az autó, akkor totálkárosnak minősítik és teljes becsült értékét kifizetik a károsultnak.

A gépjármű kárrendezés menete tehát mindig a kárbejelentéssel kezdődik, mely után a kárszakértővel is konzultálnunk kell. A kárszakértő az, aki megállapítja és hivatalosan, a kárfelvételi jegyzőkönyvben rögzíti a személygépkocsinkban esett kárt, károkat. Ezután kerül megállapításra az is, gépkocsink gazdaságosan javítható-e, vagy totálkárosnak, gazdasági esetleg műszaki totálkárosnak kell-e tekinteni.

Ha a gépjármű javítható a kárrendezés menetének következő fázisában meg is kezdődhet gépkocsink tulajdonképpeni javítása. A kártérítés összegét a biztosító rendezheti saját számítása alapján, de a gépjármű kárrendezés menetének ezen lépcsőjében, nekünk is lehetőségünk nyílik a javítási számla alapján történő kárrendezés mellett döntenünk.

Ha gépjárművet a kárrendezés menetének korábbi fázisában valóban totálkárosnak minősítik, úgy totálkárrendezésre kerülhet sor. Ezesetben mindig az úgynevezett maradványértéket kaphatjuk kézhez, melyet a biztosító úgy kalkulál ki, hogy autónk káridőponti értékéből kivonja autónk roncsértékét.

Magát a kártérítési összeget a biztosító csak nekünk, mint a gépjármű jogos tulajdonosának fizetheti ki, esetleg közvetlenül a javítást végző cégnek, személynek, illetve meghatalmazás birtokában bármely általunk megjelölt egyénnek. Ha kocsink tulajdonjoga korlátozva van a gépjármű kárrendezés menete során szükségünk lesz még egy engedélyező nyilatkozatra is, melyet mindig a jogfenntartótól kell beszereznünk.

A kártérítési összeget a gépjármű kárrendezés menete utolsó fázisában legtöbbször banki utalással rendezi a biztosító, de akár postán beváltható csekket is kaphatunk, amennyiben nem túl jelentős kártérítési összegről van szó.

A huszonegyedik század hajnalán ma már több biztosítónál lehetőségünk van arra is, hogy a kárbejelentést elektronikus úton tegyük meg. Illetve magát a kárbejelentő lapot is sokszor a biztosítók weboldaláról tölthetjük le ingyenesen.

Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a kárrendezés bejelentését követően biztosítónk első dolga lesz ellenőrizni rendelkezünk-e egyáltalán biztosítási fedezettel, rendszeresen fizetjük-e a biztosítás díját. Ha ezen feltételek nem teljesülnek, természetesen hiányukban jogszerűen nem is számíthatunk kártérítésre.

Végezetül, maga a kárügy, a kifizetett kártérítési összeggel a biztosító részéről is lezártnak minősül.